Hogyan alakítja át a CBAM az EU-ból származó acélimportot?

A CBAM a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközeként tervezték.

A mechanizmusnak arra kell ösztönöznie az érintett ágazatokat, hogy korszerűsítsenek, és ezáltal csökkentsék szénlábnyomukat.

A CBAM a „Fit for 55” menetrend egyik központi pillére, a CBAM az EU referenciaeszköze a szénátszivárgás elleni küzdelemben.

Az acél a modern társadalom fontos része. Ez biztosítja a természeti katasztrófák hatásainak minimalizálásához szükséges infrastruktúra eszközeit. Ahogy a városok a népesség növekedésével lépést tartva terjeszkednek, nagy mennyiségű acélra lesz szükségük.

Az acélgyártás energiaigényes. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás keletkezik.

A CBAM célja, hogy megakadályozza a termelés áthelyezését az EU-n kívüli országokba vagy a magas szén-dioxid-kibocsátású termékek fokozott behozatalát.

Mi a CBAM-díjak bevezetésének menetrendje?

A CBAM egyszerűsített változata 2023. október 1-jén kezdi meg működését. Az átmeneti időszak alatt az importőröket szén-dioxid-kibocsátási adatok gyűjtésére/bejelentésére kötelezi.

Valószínűleg minden olyan vállalatot érinteni fog, amely szén-dioxid-intenzív termékeket importál nem uniós országokból az EU-ba.

CBAM-regisztráltként kell majd regisztrálniuk magukat. 2023 októberétől az ilyen termékek EU-ba történő importőreinek/regisztrálóinak meg kell felelniük a CBAM-rendelet szerinti bizonyos kötelezettségeknek.

2026-tól a villamos energia, az alumínium, a cement, a műtrágya, a hidrogén, a vas és az acél EU-ba importálóinak is fizetniük kell majd ezt a díjat.

Az importőröknek évente be kell majd jelenteniük az előző évben az EU-ba importált áruk mennyiségét és az azokba beépített kibocsátások mennyiségét. A megfelelő mennyiségű CBAM bizonyítványt is be kell szolgáltatniuk.

A végrehajtási rendelet elfogadása előtt nyilvános konzultációra került sor. Ezt követően az EU-tagállamok képviselőiből álló CBAM-bizottság hagyta jóvá.