Hasznos információk a hegesztésről

A hegeszthetőség az acél és bizonyos fémek azon tulajdonsága, hogy egymáshoz kapcsolódjanak, amikor elérik az olvadási hőmérsékletet. Mivel lehetővé teszi az alkatrészek megszakítások nélküli összekapcsolását, a hegesztés ideális szerelési mód. A pontos végrehajtási feltételek elengedhetetlenek a jó eredmények eléréséhez.

A hegesztési tevékenységeket az EN ISO 3834 szabvány szerint kell végezni

A hegesztési eljárások minőségi követelményeinek meghatározása, az alábbiak szerint:

EN ISO 3834-1: 2006 Fémanyagok ömlesztett hegesztésének minőségi követelményei.

1. rész: A minőségi követelmények megfelelő szintjének kiválasztásának kritériumai.

EN ISO 3834-2: 2006 Fémanyagok ömlesztett hegesztésének minőségi követelményei.

2. rész: Teljes körű minőségi követelmények.

EN ISO 3834-3: 2006 Fémanyagok ömlesztett hegesztésének minőségi követelményei.

3. rész: Normál minőségi követelmények.

EN ISO 3834-4: 2006 Fémanyagok ömlesztett hegesztésének minőségi követelményei.

4. rész: Alapvető minőségi követelmények.

Az ISO 3834 minőségi követelményeket határoz meg fémes anyagok fúziós hegesztési eljárásaihoz. A nemzetközi szabványban foglalt követelmények más hegesztési eljárásokra is alkalmazhatók. A követelmények csak azokra a termékminőségi szempontokra vonatkoznak, amelyek ömlesztőhegesztéssel befolyásolhatók, anélkül, hogy egy adott termékcsoporthoz hozzárendelnék őket.

Szakképzett műszaki személyzet képesítése és tanúsítása szükséges. Továbbá a Welding Technical Supervisor (RTS) az EN ISO 14731 szabványnak megfelelően.

A kohászatban különös problémát jelent az acél alkatrészek hegesztése. Ahhoz, hogy a hegesztett kötések erősek legyenek, az acélnak hegeszthetőnek kell lennie.

Az azonos márkán belüli acélokat megkülönböztető minőségi osztályok egyrészt a jó hegesztési viselkedést, másrészt a hegesztési varratok és hegesztett részek biztonságát emelik ki a szívósság biztosításával és a rideg törések elkerülésével.

Az acél viselkedése a hegesztési folyamat alatt és után az anyagtól és a méretektől/formáktól egyaránt függ. Valamint a hegesztendő alkatrész gyártási és üzemeltetési körülményeit.

Így hegeszthetőség az acél befolyásoló tényezők a következő természetűek lehetnek:

– kohászati ​​meghatározza:

1. Kémiai összetétel – a szén az acél fő eleme, amely befolyásolja az acél hegeszthetőségét. Ezért szükséges a széntartalom korlátozása (általában 0,20 – 0,22% alatt);

Az alacsony széntartalmú szén- és gyengén ötvözött acélok hegeszthetőség eredményeként, ahol a nagyobb fűtési-hűtési sebességek jól alátámasztottak, és nem alakulnak ki túlhevülési vagy keményedő szerkezetek, az I,Y,X-ben szorosabb illesztések prognosztizálhatók, K, amely hegeszthető erős hőforrásokkal végzett eljárásokkal repedés vagy deformáció-feszülés veszélye nélkül.

Az ötvözött acélok merevebbek, könnyen temperálhatók, ezért a hegesztőfürdőnek több töltőfémből kell állnia, kisebbnek kell lennie a hegesztési varrat behatolásának, valamint csökkenteni kell a fűtési-hűtési sebességeket, célszerű V, U kötéseket alkalmazni. , 1/22U, amely kevésbé intenzív eljárásokkal van hegesztve.

2. Az acélgyártási folyamat. Az hegeszthetőség acél okat le kell hűteni, hogy minden szennyeződést, gáz- és oxidzárványt eltávolítsanak;

3. A töltőanyag és a hegesztés során lezajló kohászati ​​folyamatok. Magasabb széntartalmú acélokhoz bázikus bevonatú (alacsony hidrogéntartalmú) elektródák javasoltak; bevont elektródák, amelyek megolvadás után gyengén ötvözött acél lerakódást képeznek.

– a hegesztőfém vastagsága, a belső feszültségek keletkezését befolyásoló varrat alakja és elhelyezkedése, stb. által meghatározott szerkezet;

– a hegesztési folyamat által meghatározott technológiai, a hegesztési varratok végrehajtási sorrendje, a hegesztés és a hűtés sebessége, a melegítés intenzitása, a belső feszültségek leküzdése stb.

A hegesztett szerkezet működési módja is nagy hatással van a fent felsorolt ​​tényezőkre, és implicit módon a hegeszthetőségre is.

További tényezők, amelyektől az acél hegeszthetősége függ: magának az acélnak az a képessége, hogy hegesztési technikák alkalmazásával különböző anyagokból vagy ugyanabból az anyagból készült elemekhez tapadjon.

Az anyagok melegítéséhez felhasznált energiától függően a hegesztési eljárások három kategóriája létezik:

1. Villamossággal:

a. elektromos ívvel;

b. plazmával;

c. elektronsugárral;

d. elektromos ellenállással;

e. nagyfrekvenciás áramokkal;

d. lézerrel.

2. Kémiai energiával:

a. oxi-acetilén lánggal;

b. alumínium-termikus;

c. a kohó tüzében;

d. robbanással.

3. Mechanikai energiával:

a. súrlódás által;

b. ütőhangszereken keresztül;

c. ultrahanggal;

d. hideg nyomással.

2014. július 1-től a hegesztett acél vagy alumínium szerkezeteket gyártó cégeknek rendelkezniük kell az EN 1090 szabvány szerinti tanúsítvánnyal.

EN 1090-1: A szerkezeti elemek megfelelőségértékelésére vonatkozó követelmények. (CE jelölés)

EN 1090-2: Acélszerkezetek kivitelezésének műszaki követelményei

EN 1090-3: Műszaki követelmények alumínium szerkezetek kivitelezéséhez.

Az EN 1090 szabvány a következő négy végrehajtási osztályt határozza meg:

Az 1. kiviteli osztály S275-ig terjedő ellenállási osztályú acélból készült szerkezeti elemeket és alumíniumötvözetből készült szerkezeti elemeket tartalmaz. Ide tartoznak a legfeljebb 2 szintes épületek (leválasztott esetben 4 emelet), a legfeljebb 5 m hosszú hajlított gerendák, a legfeljebb 2 m hosszú konzolos gerendák és a lakóépületek lépcsőinek korlátai. Mezőgazdasági épületekre, például istállókra is érvényes.

A 2. kiviteli osztályba tartozik minden S700-ig terjedő ellenállási osztályú acél szerkezeti elem és alumíniumötvözetből készült szerkezeti elem. Általában ebbe az osztályba tartoznak a 2 és 15 emelet közötti épületek. Ez a leggyakrabban előforduló osztály.

A 3. kiviteli osztály az S700-ig terjedő ellenállási osztályú acélból készült tartószerkezetekre és az alumíniumötvözetből készült szerkezeti elemekre vonatkozik. Ilyenek például a több mint 15 emeletes épületek, közúti és vasúti hidak, gyalogos és kerékpáros hidak, valamint darus gurulóutak.

A 4. kiviteli osztályba tartozik minden olyan szerkezeti elem, amely meghibásodás esetén rendkívüli kockázatot jelent az emberekre és/vagy a környezetre. Ez vonatkozik például a sűrűn lakott lakóterületeken átívelő vasúti és közúti hidakra vagy potenciálisan veszélyes ipari vállalkozásokra, mint például az atomerőművek biztonsági tartályaira.

Ezeket a végrehajtási osztályokat vagy a szerkezet egészére, vagy a struktúra egy részére vagy meghatározott részleteire alkalmazzák.

Hasonló cikkek:

Miért ellenállóak a fémszerkezeten lévő szerkezetek a szeizmikus eseményekkel szemben?

EN 10025 – 2 szabvány

<< Inapoi