Azok számára, akik nem nagyon ismerik az összes műszaki részletet az építőipari acélok területén, a következő kérdés merül fel: „Hogyan értelmezzük helyesen egyes acélmárkák és -osztályok betűkkel és számokkal meghatározott jelölését?”
Az építőipari acélok EN 10025-2/2004 szabvány szerinti minőségi szabványai a következők:
S185
S235JR S235JO S235J2
S275JR S275JO S275J2
S355JR S355JO S235J2 S355K2
Ez az alfanumerikus szimbólum az acélmárkát (S185, S235, S275, S355) és a megfelelő minőségi osztályt (JR, JO, J2, K2) tartalmazza.
Az acéljel az S szimbólumot (amely az acél csoportra utal – szerkezeti acél) és a 185, 235, 275 vagy 355 számot tartalmazza, amely a kifejezett folyáshatár minimális értékét fejezi ki. Az acélmárkák mechanikai jellemzőiben különböznek egymástól.
Minden acélmárkán belül több minőségi osztály van meghatározva:
JR – minőségi osztály olyan termékekhez, amelyeknél a törési energia minimális értéke 27J ütés hatására +20 C fokon.
JO – minőségi osztály olyan termékekhez, amelyeknél a törési energia minimális értéke 27J ütés hatására 0°C-on.
J2 – minőségi osztály olyan termékekhez, amelyeknél a törési energia minimális értéke 27J ütés hatására -20°C-on.
K2 – minőségi osztály olyan termékekhez, amelyeknél a törési energia minimális értéke 40J ütés hatására -20°C-on.
A minőségi osztályok, amelyek megkülönböztetik az acélokat ugyanazon márkákon belül. Ezek egyrészt kiemelik a jó hegesztési viselkedést. Másrészt a hegesztési varratok és hegesztett részek biztonsága a szívósság biztosításával és a rideg törések elkerülésével. A JR, JO, J2 és K2 minőségi osztályba tartozó acélok általában minden hegesztési folyamathoz hegesztőképességgel rendelkeznek. A hegeszthetőség JR-ről K2-re nő.
Nem minden acélfajta hegeszthető. Az ötvözet kémiai összetétele befolyásolja annak viselkedését a hegesztés során. Minél magasabb az acél kémiai összetételében a széntartalom, annál finomabb lesz a hegesztés.
Az acél minőségi osztályának kiválasztásakor, hegesztett fémszerkezetek kivitelezésekor figyelembe kell venni:
– a kérelmek jellege;
– a termék vastagsága;
– az építési hőmérséklet.
Hasonló cikkek:
A különbség az OL 37 és az OL 52 között
Miért használnak acélt az építőiparban?
Meleghengerlés vs. hideghengerlés
<< Inapoi