Az acélipar hatással van a globális GDP-re és a gazdasági fejlődésre, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni. Különösen, ha figyelembe vesszük az épületek és az infrastruktúra szempontjából lényeges szerepét. Ez a két ágazat együttesen a 2019-ben megtermelt anyag mintegy 52%-át fogyasztotta el.
A globális építőipar acélellátása segíti a hozzávetőlegesen 11 billió dolláros piacot, amely 2025-re várhatóan 14 billió dollárra nő.
Tekintettel az acélnak a világgazdaságban betöltött szerepére, fontos megérteni az ágazatot, valamint az acéltermelőket befolyásoló perspektivikus tényezőket – különösen a közelmúltbeli globális COVID-19 világjárvány fényében.
A világjárvány előtt az előrejelzések szerint a globális építőipar 3,6%-kal fog növekedni 2020-ban. Annak ellenére, hogy az iparág továbbra is működött (bár jóval alacsonyabb aktivitási szinten), a várt növekedést befolyásolta. Mert a kormányok azzal a kihívással néznek szembe, hogy kezeljék a növekvő hiányt. A lakossági és kereskedelmi projekteket pedig negatívan érinti a munkanélküliség és a negatív GDP-növekedés.
Ezeken a makroszintű trendeken túl fontos az is, hogy az ágazatban tevékenykedő számos építőipari vállalat dinamikájáról rendelkezzünk információkkal. Az acéltermelésben jelentős regionális eltérések vannak, amelyeket az egyes országok gazdasági növekedési mintái határoznak meg. Valójában Indiában és Kínában a kereslet lényegesen magasabb. És gyorsabban növekszik, mint az olyan érettebb gazdaságokban, mint Németország és az Egyesült Királyság.
Az előzetes becslések azt mutatják, hogy a 2020-as visszaesést követően a feltörekvő régiók 2021-ben gyorsabban fognak fellendülni, mint a fejlett gazdaságok.
A jelenlegi COVID-19-környezet hatásait mérsékelheti az építőipar és az acélipar nemzetközivé válásának közelmúltbeli trendje. Az elmúlt években az építőipari vállalatok működésének egyre összetettebb és versenyképesebb környezete elleni küzdelem érdekében egyértelmű tendencia mutatkozott a nemzetközi piacokon való terjeszkedésre. Főleg európai vállalatok által vezetett folyamat. Bár kínai és koreai cégek is jelentős felvásárlásokat hajtottak végre az utóbbi időben. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kamatoztatják vezető pozíciójukat az infrastruktúra szektorban. A fenntartható és jövedelmező növekedés elérése érdekében.
A nemzetköziesedési folyamat eredményei azonban vegyesek voltak. Sok szereplő pedig nehezen tudta üzleti modelljét a külföldi piacokhoz igazítani.
A világgazdaságban jelenleg tapasztalható közvetlen gazdasági ingadozáson túlmenően számos tendencia áll az építőipari szektor acél iránti jövőbeni keresletének hátterében. Sok ilyen tendencia középpontjában a progresszív urbanizáció áll. És az úgynevezett megapoliszok növekedése, amelyek lakossága meghaladja a 10 millió lakost. Egy közelmúltbeli példa a szaúd-arábiai Neom megaváros tervezett fejlesztése. A tervezett méret 33-szor nagyobb, mint New York City. Az urbanizáció lehetséges negatív hatásainak (többek között magas energiafogyasztás, biztonság és környezetszennyezés) ellensúlyozására. A piac egyre inkább az intelligens épületek fejlesztésére összpontosít. Ezek olyan struktúrák, amelyek technológiai alapú folyamatokat alkalmaznak, és egy integrált irányítási rendszeren belül automatikusan vezérlik az épület különböző műveleteit és funkcióit.
Ezek a fejlesztések jelentős lehetőséget teremtenek az acélgyártók számára annak kidolgozására, hogy az acéltermékek milyen szerepet játszhatnak a jövő épületeiben és városaiban. Ma már nem elég elszigetelten gondolkodni az alapvető anyagszükségletekről. Az anyagnak tartalmaznia kell a teljes gondolkodást, az életciklus egyik végétől a másikig. Kezdve az építész víziójával és tervezési gondolkodásával az élet végéig. Funkcionálisan meg kell érteni, hogy az acélanyagok hogyan tudják kielégíteni az intelligens épületek legfontosabb követelményeit, beleértve:
– energiahatékonyság;
– építési bizonyítványok;
– bérlői tapasztalat;
– működési fejlesztések.
Acélgyártók
Az acélgyártók számára egyértelmű párhuzamok mutatkoznak az autóiparral, amely a nagy teljesítményű acélok (pl. nagy szilárdságú acélok) fejlesztése terén ösztönzi az innovációt. Ezek az acélok a nagyobb szilárdság, alakíthatóság és hegeszthetőség iránti igényt elégítik ki. Az építőipari acélok esetében a nagy szilárdságú acélok területén már számos fejlesztés történt, amelyek nagymértékben javították a szerkezeti teljesítményt.
A korrózióállóság és a tűzállóság követelményeinek való megfelelés is jelentős szerepet játszik. Fókuszban a fejlett termo-mechanikus szabályozott laminálási eljárások és az innovatív laminálási technológiák.
A cikk forrása: https://www2.deloitte.com/global/en/blog/energy-resources-industrials/2020/building-steels-future.html
<< Inapoi