Svédország fosszilis tüzelőanyagok nélküli acélgyártással kísérletezik

Svédország a világon az első ország akar lenni, amely fosszilis tüzelőanyagok (szénhidrogén, szén, olaj vagy földgáz) nélkül előállított acél hoz piacra. A Hybrit kísérleti üzeme Svédország északi részén található.

Az SSAB-ból, az LKAB bányászati ​​vállalatból és a Vattenfall energiavállalatból álló konzorcium dolgozik ezen a projekten. Céljuk egy teljes lánc kialakítása (a bányától a késztermékig) fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül. Naponta körülbelül 6000 tonna vasat állítanak elő itt. A végterméket – az acélt – bányászati ​​gépekké és berendezésekké alakítják.

A mai acélipar egyáltalán nem ökológiai. Az SSAB jelenleg a legnagyobb szennyező a svéd ipari szektorban, és Svédország teljes CO2-kibocsátásának körülbelül 14%-áért felelős. Globális szinten az acélipar az összes szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 10%-át teszi ki. De úgy tűnik, hogy egy acél nélküli világ jelenleg nem lehetséges. Még mindig a modern világ egyik legfontosabb építőanyaga. Jó és megfizethető alternatíva a közeljövőben nem várható. Úgy tűnik tehát, hogy az egyetlen lehetőség az ágazat ökológiaivá tétele.

Szén nélkül előállított acél – kísérlet

Kísérletek folynak itt a szilárd szénből készült kokszszen hidrogénnel való helyettesítésével. Ez a folyamat CO2 helyett csak vizet bocsát ki. A Vattenfall biztosítja a hidrogént ehhez a folyamathoz.

Jelen pillanatban a Hybrit üzemben előállított „zöld acél” mennyisége még szerény. De ha az itteni tesztek sikeresnek bizonyulnak, 2026-ban el kell kezdeni a nagyüzemi gyártást.

A hidrogént az EU alelnöke, Frans Timmermans már elismerte „az energiaszektor új rocksztárjának”. A megújuló forrásból származó villamos energiával előállított úgynevezett „zöld hidrogén” csak vízgőzt bocsát ki. Sokan a jövő energetikai megoldásának tartják. Annál is inkább, mert a hidrogén hosszú ideig tárolható, ellentétben például a szél- vagy a napenergiával.

Ez a folyamat azonban sok áramot igényel. Amint a „zöld acél” termelés beindul, évente körülbelül 15 TWh-ra lesz szükség. Ez Svédország teljes villamosenergia-fogyasztásának több mint tizedét teszi ki. Az LKAB partner még azt is kiszámolta, hogy ha a teljes svéd acélipar áttérne a fosszilis tüzelőanyag-mentes termelésre, akkor energiafogyasztása az ország fogyasztásának egyharmadát tenné ki.

A kiindulási helyzet azonban jó a Vattenfall energiacsoport szerint. Mikael Nordlander, a Vattenfall fejlesztési menedzsere elmondta, hogy „Svédországnak óriási többlete van. Valójában tavaly több mint 25 TWh villamos energiát exportáltak…….. Hosszú távon nagy lehetőségeket látunk a termelés bővítésére.”

A zöld acél

A „zöld acél” egyik első vásárlója a svéd Volvo Cars autómárka. Öt éven belül a cég fosszilis tüzelőanyagok nélküli acélra szeretne váltani az évente 800 ezer futószalagról távozó autó esetében.

A Hybrit mögött álló konzorcium 1,1 millió tonna zéró kibocsátású acél éves termelését tűzi ki célul, amelyet 2030-ra hozzávetőleg 2,7 millió tonnára kell növelni. Ez azonban továbbra is a töredéke a világszerte előállított 1860 millió tonna acélnak. Ha az acélipar valóban le akarja lassítani az éghajlatváltozást, az összes többi acélgyártónak be kell állnia a sorba.

A cikk forrása – https://innovationorigins.com/en/sweden-experiments-with-fossil-free-steel/